CrossFit Games kedvcsináló

CrossFit Games kedvcsináló

A héten kezdődik a CrossFit Games, és mint minden sporteseményt, ezt is úgy a legjobb nézni, ha ismerjük a résztvevőket. Mat Frasert és Katrin Davidsdottirt valószínűleg mindannyian ismeritek és figyelni fogjátok. De ha szeretnétek még jobban megismerni őket akkor itt van mindkettőjükről egy-egy rendszeresen új részekkel jelentkező sorozat:

https://www.youtube.com/watch?v=aIPQd8mKlHE&t=27s 

https://www.youtube.com/watch?v=5CsWI3vbi9o

Mindkettőjüknek az egyik legismertebb CrossFit guru, Ben Bergeron az edzője, szóval jó sok az amerikaiaktól megszokott közhelyet hallhattok tőlük a videókban De Fraser videóiban sokkal őszintébb betekintést kaphattok egy mániákus edzéseibe és gondolkodásmódjába.

A két bajnok mellett magyarként szurkolhatunk első masters games versenyzőnknek Gergely Jánosnak, aki az 55-59 éves kategóriában fog indulni.

https://www.facebook.com/gerelyjanosathlete/?fref=ts

Izgalmas lesz újra magyarnak szurkolni a Gamesen. Nehogy lemaradjatok róla, mert a masters versenyzők korábban kezdenek.

Innentől jöhetnek azok a versenyzők, akik talán könnyebben elkerülik a nézők figyelmét, de én leginkább miattuk fogom nézni a gamest.

Noah Ohlsen már évek óta a legjobbak közé tartozik és sok figyelmet is kap a CrossFit HQ-tól, de valahogy mindig elmarad egy kicsit a gamesen. De idén edzőt váltott és csatlakozott a Training Think Tank csapatához és a regionálison elég magabiztosan győzött. Úgy néz ki, hogy jó irányba indultak el.

A fejlődéshez valószínűleg az új edzőtársnak Travis Mayernek is köze lehet, aki szintén games veterán, de Ohlsennel ellentétben talán ő kapja a legkevesebb figyelmet a games szintű versenyzők közül és nagyon sokan nem ismerik. Még a saját szurkolói is „Travis who?” feliratú pólóban buzdítják Igazi „underdog” a crossfitben, aki semmiben sem kiemelkedően jó, de végül valahogy mégis mindig ott van a legjobbak között. Érdemes megnézni az idei regionális szerepléséről készült videót, ami nem lett rövid és sokat is beszélnek benne, de jól át is adja a helyzet hangulatát:

https://www.youtube.com/watch?v=FPR-osBUr-k&t=10s

Az egész regionális alatt talán Ben Smith kisöccse, Alec Smith okozta a legnagyobb meglepetést, aki Noah Ohlsen mellett második lett az atlantic régióban megelőzve a két évvel ezelőtti bajnok testvérét.

Alec nem csak a sajáttestsúlyos gyakorlatokban kiemelkedő, de súlyemelésben is nagyon meggyőző számai vannak, érdekes lesz nézni mire lesz képes újoncként a gamesen.

Cody Anderson 2014-ben jutott ki a games-re és ki is nevezték az új Chris Spealernek kis testsúlya miatt. Az elmúlt két évben mindkétszer 1 hellyel maradt le a gamesről, de idén kicsit jobban kedveztek a feladatsorok egy olyan kisebb versenyzőnek, mint Cody, aki élt is a lehetőséggel és 3. helyen magabiztosan kvalifikált. 80kg-os testsúlyával már kicsit nehezebb, mint 3 éve, de még mindig a kisebb versenyzők közé fog tartozni, akitől látványos teljesítményt láthatunk majd a saját testsúlyos gyakorlatokban és nagy küzdelmet a nehéz súlyos gyakorlatoknál.

Fikowski és Velner, a két tavalyi rookie kanadai a kedvenc karaktereim a crossfit mezőnyben. Tavaly nagyon nagy meglepetést okoztak a 3. és 4. hely megszerzésével és úgy néz ki, hogy idén is nagyon jó formában lesznek és a dobogós helyekért fognak küzdeni. A kettőjükről készített road to the games epizód az eddigi legjobb lett szerintem:

https://www.youtube.com/watch?v=WMEMs_nKyO8&t=709s

Szeretem az olyan versenyzőket, akik a profi karrierjük mellett is képesek teljes életet élni és nem a crossfit az egyetlen meghatározó mozzanat az életükben.

Josh Bridges az egyik legrégebbi versenyző a mai crossfit mezőnyben, aki sokak szerint túl kicsi és most már túl öreg is az elit mezőnyhöz. De úgy látszik ez a volt navy sealt nem nagyon izgatja és idén is nagyon meggyőzően szerepelt a regionálison.

Érdekes, hogy az európai fiúk egyre keményebbek az openen, sokkal nehezebb ebben a régióban a kijutás, mint bárhol máshol. Ennek ellenére a games-en még mindig nem tudnak maradandót alkotni.

Gudmundsson a kivétel, akitől minden évben várhatunk egy dobogós helyet. Idén is magabiztosan nyerte a meridian régiót és továbbra sincsenek nagyobb hiányosságai.

Aki ismer tudja, hogy a női mezőnyben Sam Briggs az egyik nagy kedvencem. 35 évesen még mindig a legjobbak közé tartozik és minden évben összehoz néhány hihetetlen eredményt az állóképességi wodokban. Tavaly a 7km-es terepfutáson a lányok és fiúk együtt futottak és mindent elmond Briggs állóképességéről, hogy csak két fiú előzte meg, mentalitásáról pedig az, hogy a 3. srácot (Fikowski) az utolsó kanyarban egy sprinttel nyomta le. Nem járt érte plusz pont, hiszen a férfi versenyzőkkel hivatalosan nem versenyez, de ez nem tartotta vissza attól, hogy minél több fiút verjen el. Idén a regionálison a 21-15-9 ring muscle up/dumbbell ohs wodban az első 7 muscle upot szinte teljsen nyújtott könyökkel kapta el és a 21-et 15-6-ba bontotta, ami még a fiúknál is ritkán láthattunk. Sajnos van egy két kiemelkedő „gyengesége” súlyemelésben és váll mobilitást igénylő feladatokban, de mindig képes a hihetetlen állóképességével és felsőtest erejével kompenzálni ezeket a rosszabb számokat.

Carol-Ann Reason-Thibault idén azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a regionálison elverte a kétszeres bajnok Katrint, tette ezt egy nagyon stabil, hibáktól mentes szerepléssel. Érdekesség, hogy Carol-Ann-nek és Patrik Vellnernek közös edzőjük van az idén visszavonult Michele Letendre személyében, akiről amellett, hogy hatszoros games résztvevő azt érdemes tudni, hogy 4 hete már Laurának is írja a programját és felügyeli a felkészülését.

Érdekes, hogy a női mezőnyben az amerikai lányok kevésbé szerepelnek jól a games-en. Az európai és kanadai lányok mellett az ausztrál Kara Webbet is mindig a dobogós helyekért versenyző lányok közé számolják.

Tia-Clair Toomey az, aki 2015-ben rookie-ként ezüstérmes lett és ezt a teljesítményt tavaly is megismételte. Csak néhány pontra maradt le az utolsó feladatban Katrintól egy hatalmas küzdelemben. Kíváncsi vagyok képes lesz-e Fraserhez hasonlóan két második hely után harmadszorra már egy első helyet megszerezni.

Sara Sigmundsdottir az elmúlt két évben két bronzérmet gyűjtött be, mindkétszer nagyon közel volt a dobogó első fokához is. Idén ősszel kirúgta régi edzőit és az USA-ba költözött, mégpedig Rich Froninghoz. Az edzőpartnereket így az elmúlt két év legjobb csapata a Mayhem versenyzői adták neki és az idei games-nek már Rich tanácsaival ellátva vághat neki.

Jamie Greene idén indult először egyéni versenyzőként a regionálison és rögtön kvalifikálta is magát a legerősebb régióban. Elképzelhető, hogy a games-en nem fog tudni maradandót alkotni, de azért fél szemmel érdemes lesz rá is figyelni.

Közben a CrossFit HQ is kiadta az utolsó Road To The Games epizódokat, amiben a fenti versenyzők közül sokakkal találkozhattok.

https://www.youtube.com/watch?v=dsvJ0nFlt4Y 

https://www.youtube.com/watch?v=Q2ICfmoS5h

Jó szurkolást!